1. A közbiztonság és A BŰNMEGELŐZÉS FOGALMA, CÉLJA, JELENTŐSÉGE

1.1. A közbiztonság és a bűnmegelőzés fogalmának összefüggései

A bűnmegelőzés definícióját sokan és sokféleképpen határozzák meg.  Ennek oka, hogy a közbiztonság fogalma sem tisztázott igazán. Ez azt jelenti, hogy a közbiztonság fogalmának meghatározása nélkül a bűnmegelőzés fogalma sem tisztázható. A közbiztonság nem más, mint amit a szó jelent: a „köz” biztonsága, vagyis az állampolgárok mindenkori közbiztonság-érzete, amely általában szubjektív, ugyanakkor ezt a szubjektivitást jellemzően a különböző – a közbiztonságérzetet befolyásoló - objektív események és állapotok határozzák meg. 

A bűnmegelőzés fogalma tehát semmiképpen nem vonatkoztatható el a közbiztonság fogalmától.

1.1.1. A közbiztonság-érzet meghatározó tényezői

Az egyén közbiztonság-érzetét befolyásoló tényezők négy csoportba oszthatók:

1.1.1.1. Bűnügyi és közlekedési tényezők

- a szűkebb és tágabb lakóhelyén történt – lakosság-közeli - bűncselekményszám alakulása, valamint a bűncselekmények „minősége”,

- a közvetlen lakóhelyén, valamint az egyén által a legtöbbet használt útvonalak közlekedési állapota,

Tapasztalatok szerint a lakosság „közbiztonsági hangulatát” a legjobban az emberölés, a betöréses lopás, a jármű önkényes elvitele (továbbiakban gépkocsi-lopás), a gépkocsi-feltörés, vagyis az egyént és az egyén tulajdonát fenyegető cselekmények befolyásolják. Ezeket a cselekményeket nevezzük „lakosság-közeli” cselekményeknek. Természetesen van több ilyen bűncselekményi tényállás is, de – szerencsére – ezek száma nem releváns (szemérem elleni cselekmények, testi sértés stb.)

A bűncselekmények minősége és száma alapvetően befolyásolja a közbiztonság-érzetet. Minél több lakosság-közeli bűncselekmény történik, annál rosszabb a közérzet. (Ha egy területen gyakori az útonállásszerű, fegyveres rablás, ráadásul többségük közterületen történik, akkor az azon a területen élők nem érzik biztonságban magukat, még akkor sem, ha nem őket érte a támadás. Ugyanez igaz a betörésekre is.)

Érdekes módon a közbiztonság-érzetet befolyásoló tényező a közlekedési helyzet, illetve a közlekedési morál alakulása, a balesetek számának alakulása, a parkolás rendje is. Különösen érdekes, hogy ahol egyébként kevés bűncselekmény történik, ott a közlekedéssel és a parkolással kapcsolatos problémák határozzák meg elsősorban az egyén közbiztonság-érzetét.

1.1.1.2. Közterületek rendjével kapcsolatos tényezők

- a közvetlen lakóhelyén és a munkahelye körül a közvilágítás állapota,

- a közvetlen környezetében tapasztalt köztisztasági helyzet.

A közvilágítás állapota az állampolgárok szempontjából nagyon fontos összetevője a lokális közbiztonságnak. Ahol ugyanis nincs megfelelő világítás, ott fokozottabban érzik veszélyben testi épségüket és a közterületen elhelyezett vagyontárgyaikat.
A környezet tisztasága egyre jobban előtérbe kerül. Az ápolatlan, szemetes, falfirkákkal „ékesített” terep a közrend hiányának érzetét kelti.

1.1.1.3. A humán kapcsolatokkal és a humán-kommunikációval kapcsolatos tényezők

- az egyén és a rendőrök egymáshoz való viszonya.

- a rendőri jelenlét a közterületeken

- a rendőri reagálóképesség minősége

- a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrségi és sajtó-kommunikáció milyensége,

Bármilyen jó is lehet a közbiztonság egy területen, ha a lakosság és a rendőrség, illetve az egyén és az egyes rendőrök között, az ügyintézés hosszadalmassága és lélektelensége, a modorbeli problémák, az empátia hiánya miatt bizalmi problémák vetődnek fel. Ebben az esetben ugyanis a rendőr, a rendőrség elveszti a legnagyobb szövetségesét: a lakosságot. Ez természetesen visszahat, és lehet, hogy az átlagosnál kevesebb a bűncselekmény, az átlagosnál jobbak a közterületi viszonyok, a polgár mégsem érzi magát biztonságban.
Talán meglepő, hogy a rendőri jelenlétet és a reagálóképesség minőségét ebben az alfejezetben szerepel. Ennek oka, hogy mindkettő visszatartó erő, s egyben önmagában kommunikáció is, hiszen a rendőr jelenléte biztonságot sugall, kommunikál és metakommunikál, de csak akkor, ha a rendőr rendőrnek is látszik, és úgy is viselkedik. A rendőrségi reagálóképesség minősége szintén determinálja a lakosság véleményét a rendőrségről. (Ha a bejelentést gyors reagálás követi, az intézkedő rendőrök megfelelő empátiával fordulnak a bejelentőhöz, még a bajt is jobban viseli a polgár.)
A szubjektív biztonságérzet egyik objektív összetevője a rendőrségi kommunikáció és a sajtó szerepe. Amennyiben a rendőrség ki tudja használni a sajtó lehetőségeit, és őszintén nyilatkozik egy-egy adott ügyben, eredményeit és kudarcait egyaránt közli, növeli a bizalmat maga iránt, ezzel növeli a biztonságérzetet is. A sajtó egyéb szerepe is meghatározó. Ha más sem jelenik meg az írott és elektronikus sajtóban, mint „lelőtték, átvágták a torkát, kirabolták, agyonütötték”, akkor az egyén, akinek a lakóhelyén szinte nem is történik semmi, mégis azt mondja, hogy a közbiztonság rossz. Csak akkor gondolkodik el, ha feltesszük neki a kérdést: a közvetlen lakókörnyezetében ő vagy közvetlen hozzátartozója, szomszédja volt-e bűncselekmény áldozata. Ebből is következik, hogy a rendőrség pozitív kommunikációja mennyire fontos tényező.

1.1.1.4. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tényező

A közbiztonság-érzet függ attól is, hogy a bűncselekmény elkövetője a cselekmény súlyának megfelelő, és lehetőleg gyors büntetést kapjon, vagyis a polgár elvárja az igazságszolgáltatástól a hatékonyságot. (Érdekes megfigyelni, hogy ha nincs meg egy ügyben a tettes, az kevésbé rontja a közbiztonság-érzetet, mint az, ha megvan, de a büntetés éveket késik, vagy az ítélet rendszeresen a törvény által kiszabott minimumhoz közelít) Nem lehet elmenni a „kis ügyek” mellett sem. Fontos, mert közbiztonság-érzetet befolyásoló tényező, hogy a köztisztasági, környezetszennyezési, köznyugalmat zavaró csendháborítási stb. szabálysértések se maradjanak szankcionálás nélkül. Az önkormányzatoknak  „saját” szabálysértési hatóságra van szükségük!

1.1.1.5. Következtetések

A fentiekből levonható néhány sarkalatos következtetés. Ezek közül a leglényegesebb és a legszembetűnőbb, hogy: a polgárok közbiztonság-érzetét nemcsak a rendőrség jó vagy kevésbé jó munkája befolyásolja. Ebből következik, hogy a közbiztonság megteremtésében, szinten-tartásában is csak ennek függvényében vizsgálhatók a rendőri és az önkormányzati feladatok.
A közbiztonság-érzet a fogalom tartalmából következően szubjektív, ugyanis az egyén – esetleg egy csoport vagy réteg – hangulatát fejezi ki. Szubjektív, vagy objektív csak a közbiztonság helyzetének megítélése lehet. Objektíve jó a közbiztonság ott, ahol a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények száma 100 ezer lakosra vetítve nem haladja meg a 3000-3500-at. Szubjektíve azonban a lakosság közbiztonság érzete lehet ennél sokkal rosszabb, éppen azért, mert ezt az érzetet nem csak a bűncselekmények száma határozza meg, hanem sok minden egyéb – mellesleg a rendőrségtől teljesen független, de például az önkormányzattól, a lakóközösségek minőségétől, a sajtótól nagymértékben függő - tényező is.
Felvetődik tehát a kérdés: érdemes egyáltalán az objektív közbiztonsági helyzetről beszélni? Kiindulva abból, hogy a közbiztonság alapvetően társadalmi és társadalompolitikai kategória, csak arra a megállapításra juthatunk, hogy akkor elfogadható a közbiztonság, ha az állampolgárok többsége elfogadhatónak ítéli, még akkor is, ha egyébként a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények száma egy adott területen statisztikailag és más területetekkel összehasonlítva jónak mondható.

1.2. A bűnmegelőzés feladata és célja

A cél, hogy, egy adott településen az optimálishoz közelítsen a közbiztonsági helyzet, vagyis a lehető legkevesebb – főleg lakosság közeli – bűncselekmény, és kiemelt szabálysértés történjen, s ezzel egy-időben növekedjen a felderített ügyek száma, csökkenjen az áldozattá válás esélye, növekedjék a lakosság biztonságérzete.

1.2.1.1. Az elemzés – értékelés mint a hatékony  bűnmegelőzés alapja

Az elemzésnek és az ezt követő értékelésnek meghatározó jelentősége van a bűncselekmények megelőzésében. Segítségével meghatározható a tevékenység iránya és a prioritások. A jól elkészített értékelésből kiderülnek, és ezáltal meghatározhatók egy adott településre vonatkozó bűnmegelőzési feladatok, akár településrészre, bűncselekménytípusra, napra, napszakra, sőt sértetti réteg- nem- és korspecifikusan is. (Pl.: nincs sok értelme rendőrt, polgárőrt küldeni olyan területre, ahol nem várható bűncselekmény, vagy nincs értelme, olyan helyen a gépkocsik védelméről beszélni, ahonnan nem lopnak autót stb.)

1.2.1.4. A bűnmegelőzés hatása a rendőri munka színvonalára és a közbiztonságra

A jól szervezett, a súlypontokat optimálisan meghatározó, széles szakmai és társadalmi erőket megmozgató bűnmegelőzési munka nagymértékben teheti hatékonyabbá, minőségileg jobbá a rendőrség alapfeladatainak ellátását, hiszen ha csak statisztikailag vizsgáljuk a kérdést, könnyen belátható, hogy ha kevesebb a bűncselekmény, vagyis kevesebb cselekmény vár felderítésre, akkor az ugyanolyan szakmai kvalitásokkal rendelkező rendőri szakemberek, ugyanannyi idő alatt – arányaiban – több bűncselekményt tudnak felderíteni. Megfordítva: egy nyomozó, egy adott idő alatt csak egy adott mennyiségű bűncselekményt képes feldolgozni, és eredményesen befejezni. Ha erre az adott időre kevesebb bűncselekmény jut, akkor ennek arányában nagyobb a felderítés százalékos aránya.

A fentiekből következik az a tény is, hogy, ha arányosan több bűncselekményt derítenek fel, akkor relatíve és nominálisan is nő a bűnöző lebukásának veszélye, vagyis a bűncselekményeket elkövetők körében „veszélyes területnek” minősül a környezet. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ebben az esetben nem a polgár biztonságérzete csökken, hanem a bűnözőé, és ez tovább csökkenti a bűncselekmények számát az adott területen, településen. Mindez együtt jó eséllyel vonja maga után az adott terület, település lakóinak pozitív közbiztonság-ítéletét, vagyis elmondható a településről, hogy közbiztonsága jó.

1. 3. A bűnmegelőzés társadalmasításából adódó feladatok

Kijelenthető, hogy a hatékony bűnmegelőzés alapvetően társadalmi feladat, de ez nem azt jelenti, hogy a rendőrség nélkül működőképes lehet. Ennek oka – többek között -, hogy a rendőrségnek van igazi rálátása a település közbiztonsági helyzetére, bűnügyi fertőzöttségére, a jellemző bűncselekménytípusokra, módszerekre, elkövetői körökre, továbbá ugyanilyen rálátása van a közlekedés helyzetére is. Röviden: a település rendőrsége az, amely meg tudja határozni a megelőzés irányát, és az adott területen a módszerét is, valamint a rendőrség tudja a kellő információkkal ellátni a lakosságot és az önkormányzatot is. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségnek katalizátorként kell működnie.

1.3.1. A megelőzést szolgáló információk

A bűnmegelőzés társadalmasítását, vagyis a lakosság bevonását a bűncselekmények megelőzésébe, akkor lehet elősegíteni, ha a településen élő lakosság a megfelelő információk birtokában van. Feladata tehát a rendőrségnek, és az önkormányzatnak, alapvetően a képviselőknek, hogy ezeket az információkat eljuttassák a lakossághoz. Ezek az alapinformációk a következők:
A veszély- és védekező tudatformálásához, valamint a szituációs bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetek (kiemelten a polgárőrség) munkájához:

- bűnügyi és közbiztonsági helyzet rendszeres értékelése, a bűncselekmények alakulása,

- a bűnügyi fertőzöttség alakulása a település körzeteiben, hely, módszer – és bűncselekménytípus-specifikusan és értékközléssel kiértékelve,

- a baleseti helyzet, és a közlekedés neuralgikus pontjai,

- kiemelt szabálysértések, területenkénti megoszlása

Az áldozattá válás megelőzéséhez, valamint az értékarányos vagyonvédelmi szemlélet kialakításához:

- a helyes sértetti magatartásformák terjesztése,(konkrét példákon keresztül)

- az elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi eszközök ismertetése,

A társadalmi bűnmegelőzési módszerek elterjesztéséhez:

- a polgárőrség jelentősége,

- a Szomszédok Egymásért Mozgalom jelentősége.

1.3.2. Az információ közlésére és közvetítésére szolgáló lehetőségek

Az információkat nem elég összegyűjteni, feldolgozni, azoknak el kell jutniuk a megfelelő célcsoporthoz. Ennek érdekében ki kell használni minden lehetséges és törvényes eszközt.

A média

- az országos írott és elektronikus média, 

- a helyi újságok, rádiók, televíziók

- az Internet.

A helyi lehetőségek

- önkormányzati képviselőkön keresztül,

- lakossági fórumokon, társasházi közgyűléseken,

- a társadalmi szervezeteken keresztül

- bűnmegelőzési-és közbiztonsági szolgáltató és információs központ működtetésével

1.4. Összefoglalás

A fentiek alapján meghatározható a bűnmegelőzés fogalma:

A bűnmegelőzés külső – rendészeti és társadalmi - beavatkozás annak érdekében, hogy általában és/vagy egy lokális területen belül, csökkenjen a lakosság-közeli bűncselekmények és kiemelt szabálysértések száma, javuljon a közlekedés biztonsága, legyen elfogadható a közterületek rendje, csökkenjen az áldozattá-válás veszélye, valamint növekedjék az állampolgárok biztonságérzete, ugyanakkor emelkedjék a felderített bűncselekmények száma.

Meghatározható a bűnmegelőzés célja:
Általános célok:
- a bűnalkalmak csökkentése,

- a lebukás veszélyének növelése,

- az élet- a testi épség- és a vagyonvédelmi tudatformálás,

- a helytelen sértetti magatartásformák feltárása és azok lehetőség szerinti korrigálása. (Ideértve a közlekedés, és a köztisztaság fogalmát is.)

Megállapítható, hogy a hatékony bűnmegelőzés nem képzelhető el:

- az adott település, és/vagy településrész bűnügyi, közlekedési, szabálysértési helyzetének, fertőzöttségének folyamatos elemzése és értékelése nélkül,

- az adott település és/vagy településrész lakóival, hivatalos és társadalmi szervezeteivel történő együttműködés nélkül,

- a média segítsége nélkül.

A bűnmegelőzés, mint a közbiztonság megteremtésének alapja

A kerület elfogadható közbiztonsági helyzete csak és kizárólag a hatékony és minden érintett által összehangolt megelőzési munkával érhető el.  E megelőzési munkának ki kell terjednie minden olyan területre, amely befolyásolja a kerület lakóinak közbiztonság-érzetét. A közbiztonságot (közbiztonság-érzetet) legjobban befolyásoló tényezői között a legalapvetőbbek:

- a kerület bűnügyi és közlekedés-biztonsági helyzete,

- a közterületek rendje és tisztasága,

- a tűzvédelem,

- a katasztrófavédelmi felkészülés helyzete.

Ezen összetevők közül a legfontosabb a kerület bűnügyi és közlekedés-biztonsági helyzete, hiszen – szerencsére – tűzeset és árvíz sokkal ritkábban történik, mint bűncselekmény. Ebből következően, nem vitatva a többi biztonság-érzetet befolyásoló tényezőnek fontosságát, a bűn- és baleset-megelőzési munkát célszerű előtérbe helyezni, különösen azért, mert ezen a téren – különösen az együttműködések terén - vannak még olyan „fehér foltok”, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy a kerületben a polgárok közbiztonság-érzete javuljon, illetve az optimálishoz közelítsen.

2.1.1. A szituációs bűnmegelőzés és ezek módszerei

A szituációs bűnmegelőzés három fő pilléren nyugszik:

a.) Fokozott rendőri jelenlét
A polgárok biztonságérzetét növeli, továbbá a bűn-és baleseti alkalmak hatékony csökkenését idézi elő, ha a közterületeken minél több egyenruhás rendőr teljesít szolgálatot.
b.) A kerületi polgárőrségek aktív jelenléte
A polgárőrségek fő feladata lapvetően a bűnmegelőzés, és főleg a közterületi, illetve a közterületről elkövetethető bűncselekmények megelőzése. A polgárőrségek rendszeres és demonstratív járőrtevékenysége komoly visszatartó erő. (A polgárőrségekkel, később külön fejezetben foglalkozik az anyag)
c.) A SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom)
A SZEM egy speciális megelőzési módszer, amely – ha jól működik – szinte lehetetlenné teszi az egy adott utcában, vagy háztömbben, valamint ezek környékén a – főleg vagyon elleni – bűncselekmények elkövetését. E megelőzési módszer ellentétben az előző kettővel abszolút statikus, kizárólag egy háztömb vagy egy utca figyelését oldja meg, ugyanakkor a legkevesebb anyagi és technikai eszközt igényli. Kizárólag megfigyelésre és jelzésadásra szorítkozik, ezáltal minden ott lakó részt tud benne venni. A beavatkozó erő a rendőrség, vagy a polgárőrség. A bűncselekmények megelőzésén kívül nagy előnye, hogy komoly közösségteremtő hatás, ami természetesen visszahat az eredeti cél elérésére, ugyanis minél nagyobb a közösségi összefogás, annál hatékonyabb a bűnmegelőzés is. 
A rendőrség és a polgárőrség munkáját koordinálni szükséges annak érdekében, hogy mindenki a „helyére kerüljön”. Fokozni kell a rendőr-polgárőr közös járőrszolgálatot is, ezzel ugyanis több helyszínre kerülhet egyenruhás rendőr.

2.1.2. A közbiztonság és a kommunikáció
Az eredményes bűnmegelőzés érdekében az önkormányzat kiemelten illetékes irodái, a  közterület-felügyelet, a Gyámügy, a Családsegítő szolgálat, az egészségügyi és a kulturális intézmények folyamatosan kell, hogy kommunikáljanak, és együtt kell működniük egymással továbbá:

a.) a lakossággal,

b.) a polgárőrségeken kívül azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek az ifjúságvédelemmel, a kábítószer-megelőzéssel, a baleset-megelőzéssel, korosztály-rehabilitációval foglalkoznak. 

c.) az alsó- felső- és középfokú oktatási intézményekkel,

d.) a vállalkozókkal,

e.) a pénzintézetekkel,

f.) a szállodákkal, idegenforgalmi irodákkal,

g.) a biztonsági és biztonságtechnikai cégekkel,

h.) a helyi és országos elektronikus és írott sajtóval.

2.1.2.1. A lakossággal történő kommunikáció és együttműködés

Abból kiindulva, hogy a bűnmegelőzés eredményessége, ezáltal a közbiztonság minősége alapvetően a lakosságon múlik, folyamatosan tájékoztatni kell a kerület bűnügyi és közbiztonsági helyzetéről. Ennek érdekében:
- havonta egyszer nyilvánosságra kell hozni a került bűnügyi, közbiztonsági statisztikáját, hely és bűncselekménytípus-specifikusan.

- lehetőség szerint részt kell venni a társasházak közgyűlésein, ahol tájékoztatni kell a polgárokat az adott környék közbiztonságáról, közlekedési helyzetéről, népszerűsíteni kell a SZEM-et, valamint a különböző vagyonvédelmi rendszereket. (Nem cégszinten. Csak módszerben!) Az áldozattá válás megelőzésének érdekében fel kell hívni a lakók figyelmét a helyes magatartásformákra. És nem utolsó sorban ismertetni kell a rendőrség eredményeit is.

2.1.2.2. A társadalmi szervezetekkel történő kommunikáció és együttműködés

A kerületben számos olyan társadalmi szervezet működik, amelyek – bár nem kifejezetten a bűn megelőzését és a közbiztonság megszilárdítását tűzték ki célul, de tevékenységük szorosan kapcsolódik hozzá. Ezek a szervezetek sokat segíthetnek az önkormányzat, a rendőrség és a polgárőrség nevével fémjelzett közbiztonsági és bűnmegelőzési programjának végrehajtásában. A közös információcsere, a közös, pl.: felvilágosító munka, részint szakmailag erősíti mindkét fél munkáját, részint tehermentesítheti is egymást.

2.1.2.3. Az önkormányzat kommunikációs és együttműködési feladata

Az önkormányzatnak általában, de a bűnmegelőzési munka érdekében kiemelten kell együttműködnie a rendőrséggel, illetve a rendőrség egyes szakágazataival és a polgárőrséggel, az önkormányzat által meghatározott feladatok végrehajtásának érdekében.
Az önkormányzati törvény 8.§.-a ugyan az önkormányzat alapfeladataként határozza meg a „…település közbiztonságáról történő gondoskodást”, lényegében azonban ennek tartalmát nem fejti ki. Ugyanakkor a törvény e szakaszára hivatkozva megvan a kerületi rendőrség és önkormányzat közötti együttműködés jogi alapja, sőt az önkormányzati anyagi-technikai támogatást is az Ötv. e szakasza alapján lehet törvényesen elfogadni. Az önkormányzat által létrehozott közalapítványtól ugyanezen szakasz alapján fogadható el bármilyen juttatás, támogatás! Ez törvény, s mint magasabb szintű jogszabályt nem írhatja felül sem kormányrendelet, sem miniszteri rendelet.)
Az anyagi-technikai jellegű támogatáson kívül azonban további együttműködésre is szükség van annak érdekében, hogy a kerület közbiztonsági színvonala az átlagnál magasabb szinten legyen biztosítható. (Az önkormányzat ennek érdekében nyújt támogatást, tehát minden forintért vagy eszközért, amit a rendőrségnek és a polgárőrségnek átad, joggal várja el-e „szolgáltatást”.)
A közbiztonság-érzet többek között függ a közterületek rendjétől is. Ezért lényeges a közterület-felügyelettel együttműködni. (Ez persze feltételezi, hogy van is közterület-felügyelet) A felügyelők napi munkája mellett olyan információkhoz is jutnak, amiket a rendőrség és az önkormányzat illetékes hatósága fel tud használni megelőző munkájában.
Jól bevált módszer a közös járőr is. Ez nem csak bűnmegelőző hatású, hanem kihatással lehet a közlekedés-biztonságra is.

A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem.

Ahhoz, hogy ez nagyobb hatásfokkal tudjon működni, elengedhetetlen a célcsoportok helyének, megoszlásának, valamint veszélyeztetettségi fokának meghatározása. Ezért szükséges a Családsegítő Szolgálat, a Gyámügyi Iroda, és az oktatási ügyekkel foglalkozó iroda együttműködése egymással és a rendőrséggel, továbbá a polgárőrséggel, valamint a megelőzésbe bevonható egyéb szervezetekkel. (Alapítványok, segélyszervezetek, korosztályos rehabilitációs szervezetek, egyházak.) Az együttműködés lényege, az információcsere, valamint a cselekvési programok összehangolása. (Jelenleg pl.: az iskolai gyermekvédelmi felelősi intézmény nem igazán hatékony)

A közbiztonság-érzet szintén nem elhanyagolható összetevője a közlekedés helyzete és állapota. Fontos tehát együttműködni a rendőrség közlekedési szakszolgálatával. A közös gondolkodás pontosabban tárná fel a kerület közlekedés-biztonsági helyzetét, segítséget nyújthatna a kerület közlekedés-szervezésének optimalizációjához.

Célszerű bűnmegelőzési-és közbiztonsági szolgáltató és információs központot is üzemeltetni.

2.1.2.4. Az alsó-, felső- és középfokú oktatási intézményekkel történő kommunikáció és együttműködés

Nélkülözhetetlen elem az iskolákkal történő folyamatos párbeszéd, valamint az iskolák rendszeres látogatása, a fiatalokkal történő eszmecsere és rendszeres a találkozások.

Elengedhetetlen a rendszeres információcsere az önkormányzat és a rendőrség bűnmegelőzési szakemberei és a pedagógusok – kiemelten a gyermekvédelmi felelősök – között.

Az általános iskolák mellett fontos a középiskolákkal is többet foglalkozni, részint, mert a trend azt mutatja, hogy a középiskolás korosztályból kerülnek ki a fiatal bűnelkövetők, és náluk vetődik fel leginkább a kábítószerveszély is, részint a rendőri pályára irányítást is ebben a korosztályban érdemes végezni.

2.1.2.5. A  vállalkozókkal történő kommunikáció és együttműködés

A kerületi vállalkozókkal kialakítandó kapcsolatnak igen hasznos eredménye lehet.

A vállalkozók érdeke, hogy olyan helyen dolgozhassanak, ahol vállalkozásuk biztonságosan működik, alkalmazottai biztonságban érzik magukat. A kerület vállalkozói joggal várják el ezt a biztonságot. Ennek érdekében akár anyagilag, akár technikailag is támogatnák a munkánkat. Ezen felül a – különösen a külföldieket foglalkoztató - vállalkozók fontos és használható információkkal tudnak szolgálni. 

Érdemes egy évben legalább egyszer „Vállalkozói fórumot” szervezni, különösen az építőipari és útépítési, valamint a hírközlés-telepítési vállalkozók körében.

2.1.2.6. A pénzintézetekkel történő kommunikáció és együttműködés

A pénzintézetek biztonsági szolgálatainak figyelmét fel kell hívni az új elkövetési módszerekre, a videó-rögzítés helyes alkalmazására.

Évente egyszer konferenciát kellene szervezni ezekben a biztonságtechnikai témákban.

2.1.2.7. A  szállodákkal, idegenforgalmi irodákkal történő kommunikáció és együttműködés

Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája volt, hogy megnövekedtek a szállodákban és a szállodák parkolóiban elkövetett bűncselekmények. Általában ezek a cselekmények megelőzhetők lennének, ha a szállodai biztonsági rendszerek az elvárásoknak megfelelően működnének. Ezért lenne szükség, arra hogy a szállodák biztonsági szakembereivel konzultáljunk a helyes és célravezető biztonsági intézkedések megtételéről, a technikai eszközök helyes használatáról.

2.1.2.8. A biztonsági és biztonságtechnikai cégekkel történő kommunikáció és együttműködés

Törekedni kell arra, hogy tanácsadásaink alkalmával minél színesebb palettát tudjunk a polgárok részére nyújtani, ezért minél több ilyen céggel érdemes felvenni a kapcsolatot.  De csak a szakmailag és „bűnügyileg” ellenőrzött cégek lehessenek partnereink. (Csak a MABISZ minősítés ne legyen elég)

2.1.2.9. A helyi elektronikus és írott sajtóval történő kommunikáció és együttműködés

Talán a legfontosabb, hogy a sajtóval jó, kiegyensúlyozott és napi kapcsolatot alakítsunk ki. A felmérések azt bizonyítják, hogy a hozzáférési lehetőséggel rendelkezők jelentős hányada nézi a helyi televíziók adásait, és a település minden lakójához eljut az esetlegesen megjelenő önkormányzati újság is. Az adott önkormányzat e három sajtóorgánumon keresztül tudja eljuttatni lényeges információit, bűnmegelőzési tanácsait a kerület polgáraihoz.

Ki kell használni az Internet adta lehetőségeket. Érdemes települési  honlapot is fejleszteni. Indítani kell egy „Megelőzési oldalt, amely tartalmazza a rendőrség, a polgárőrség megelőzési híreit, módszereket, és egy nyílt fórumot is.