1. A közbiztonság és A BŰNMEGELŐZÉS FOGALMA, CÉLJA, JELENTŐSÉGE

1.1. A közbiztonság és a bűnmegelőzés fogalmának összefüggései

A bűnmegelőzés definícióját sokan és sokféleképpen határozzák meg.  Ennek oka, hogy a közbiztonság fogalma sem tisztázott igazán. Ez azt jelenti, hogy a közbiztonság fogalmának meghatározása nélkül a bűnmegelőzés fogalma sem tisztázható. A közbiztonság nem más, mint amit a szó jelent: a „köz” biztonsága, vagyis az állampolgárok mindenkori közbiztonság-érzete, amely általában szubjektív, ugyanakkor ezt a szubjektivitást jellemzően a különböző – a közbiztonságérzetet befolyásoló - objektív események és állapotok határozzák meg. 

A bűnmegelőzés fogalma tehát semmiképpen nem vonatkoztatható el a közbiztonság fogalmától.

1.1.1. A közbiztonság-érzet meghatározó tényezői

Az egyén közbiztonság-érzetét befolyásoló tényezők négy csoportba oszthatók:

1.1.1.1. Bűnügyi és közlekedési tényezők

- a szűkebb és tágabb lakóhelyén történt – lakosság-közeli - bűncselekményszám alakulása, valamint a bűncselekmények „minősége”,

- a közvetlen lakóhelyén, valamint az egyén által a legtöbbet használt útvonalak közlekedési állapota,

Tapasztalatok szerint a lakosság „közbiztonsági hangulatát” a legjobban az emberölés, a betöréses lopás, a jármű önkényes elvitele (továbbiakban gépkocsi-lopás), a gépkocsi-feltörés, vagyis az egyént és az egyén tulajdonát fenyegető cselekmények befolyásolják. Ezeket a cselekményeket nevezzük „lakosság-közeli” cselekményeknek. Természetesen van több ilyen bűncselekményi tényállás is, de – szerencsére – ezek száma nem releváns (szemérem elleni cselekmények, testi sértés stb.)

A bűncselekmények minősége és száma alapvetően befolyásolja a közbiztonság-érzetet. Minél több lakosság-közeli bűncselekmény történik, annál rosszabb a közérzet. (Ha egy területen gyakori az útonállásszerű, fegyveres rablás, ráadásul többségük közterületen történik, akkor az azon a területen élők nem érzik biztonságban magukat, még akkor sem, ha nem őket érte a támadás. Ugyanez igaz a betörésekre is.)

Érdekes módon a közbiztonság-érzetet befolyásoló tényező a közlekedési helyzet, illetve a közlekedési morál alakulása, a balesetek számának alakulása, a parkolás rendje is. Különösen érdekes, hogy ahol egyébként kevés bűncselekmény történik, ott a közlekedéssel és a parkolással kapcsolatos problémák határozzák meg elsősorban az egyén közbiztonság-érzetét.

1.1.1.2. Közterületek rendjével kapcsolatos tényezők

- a közvetlen lakóhelyén és a munkahelye körül a közvilágítás állapota,

- a közvetlen környezetében tapasztalt köztisztasági helyzet.

A közvilágítás állapota az állampolgárok szempontjából nagyon fontos összetevője a lokális közbiztonságnak. Ahol ugyanis nincs megfelelő világítás, ott fokozottabban érzik veszélyben testi épségüket és a közterületen elhelyezett vagyontárgyaikat.
A környezet tisztasága egyre jobban előtérbe kerül. Az ápolatlan, szemetes, falfirkákkal „ékesített” terep a közrend hiányának érzetét kelti.

1.1.1.3. A humán kapcsolatokkal és a humán-kommunikációval kapcsolatos tényezők

- az egyén és a rendőrök egymáshoz való viszonya.

- a rendőri jelenlét a közterületeken

- a rendőri reagálóképesség minősége

- a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrségi és sajtó-kommunikáció milyensége,

Bármilyen jó is lehet a közbiztonság egy területen, ha a lakosság és a rendőrség, illetve az egyén és az egyes rendőrök között, az ügyintézés hosszadalmassága és lélektelensége, a modorbeli problémák, az empátia hiánya miatt bizalmi problémák vetődnek fel. Ebben az esetben ugyanis a rendőr, a rendőrség elveszti a legnagyobb szövetségesét: a lakosságot. Ez természetesen visszahat, és lehet, hogy az átlagosnál kevesebb a bűncselekmény, az átlagosnál jobbak a közterületi viszonyok, a polgár mégsem érzi magát biztonságban.
Talán meglepő, hogy a rendőri jelenlétet és a reagálóképesség minőségét ebben az alfejezetben szerepel. Ennek oka, hogy mindkettő visszatartó erő, s egyben önmagában kommunikáció is, hiszen a rendőr jelenléte biztonságot sugall, kommunikál és metakommunikál, de csak akkor, ha a rendőr rendőrnek is látszik, és úgy is viselkedik. A rendőrségi reagálóképesség minősége szintén determinálja a lakosság véleményét a rendőrségről. (Ha a bejelentést gyors reagálás követi, az intézkedő rendőrök megfelelő empátiával fordulnak a bejelentőhöz, még a bajt is jobban viseli a polgár.)
A szubjektív biztonságérzet egyik objektív összetevője a rendőrségi kommunikáció és a sajtó szerepe. Amennyiben a rendőrség ki tudja használni a sajtó lehetőségeit, és őszintén nyilatkozik egy-egy adott ügyben, eredményeit és kudarcait egyaránt közli, növeli a bizalmat maga iránt, ezzel növeli a biztonságérzetet is. A sajtó egyéb szerepe is meghatározó. Ha más sem jelenik meg az írott és elektronikus sajtóban, mint „lelőtték, átvágták a torkát, kirabolták, agyonütötték”, akkor az egyén, akinek a lakóhelyén szinte nem is történik semmi, mégis azt mondja, hogy a közbiztonság rossz. Csak akkor gondolkodik el, ha feltesszük neki a kérdést: a közvetlen lakókörnyezetében ő vagy közvetlen hozzátartozója, szomszédja volt-e bűncselekmény áldozata. Ebből is következik, hogy a rendőrség pozitív kommunikációja mennyire fontos tényező.

1.1.1.4. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tényező

A közbiztonság-érzet függ attól is, hogy a bűncselekmény elkövetője a cselekmény súlyának megfelelő, és lehetőleg gyors büntetést kapjon, vagyis a polgár elvárja az igazságszolgáltatástól a hatékonyságot. (Érdekes megfigyelni, hogy ha nincs meg egy ügyben a tettes, az kevésbé rontja a közbiztonság-érzetet, mint az, ha megvan, de a büntetés éveket késik, vagy az ítélet rendszeresen a törvény által kiszabott minimumhoz közelít) Nem lehet elmenni a „kis ügyek” mellett sem. Fontos, mert közbiztonság-érzetet befolyásoló tényező, hogy a köztisztasági, környezetszennyezési, köznyugalmat zavaró csendháborítási stb. szabálysértések se maradjanak szankcionálás nélkül. Az önkormányzatoknak  „saját” szabálysértési hatóságra van szükségük!

1.1.1.5. Következtetések

A fentiekből levonható néhány sarkalatos következtetés. Ezek közül a leglényegesebb és a legszembetűnőbb, hogy: a polgárok közbiztonság-érzetét nemcsak a rendőrség jó vagy kevésbé jó munkája befolyásolja. Ebből következik, hogy a közbiztonság megteremtésében, szinten-tartásában is csak ennek függvényében vizsgálhatók a rendőri és az önkormányzati feladatok.
A közbiztonság-érzet a fogalom tartalmából következően szubjektív, ugyanis az egyén – esetleg egy csoport vagy réteg – hangulatát fejezi ki. Szubjektív, vagy objektív csak a közbiztonság helyzetének megítélése lehet. Objektíve jó a közbiztonság ott, ahol a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények száma 100 ezer lakosra vetítve nem haladja meg a 3000-3500-at. Szubjektíve azonban a lakosság közbiztonság érzete lehet ennél sokkal rosszabb, éppen azért, mert ezt az érzetet nem csak a bűncselekmények száma határozza meg, hanem sok minden egyéb – mellesleg a rendőrségtől teljesen független, de például az önkormányzattól, a lakóközösségek minőségétől, a sajtótól nagymértékben függő - tényező is.
Felvetődik tehát a kérdés: érdemes egyáltalán az objektív közbiztonsági helyzetről beszélni? Kiindulva abból, hogy a közbiztonság alapvetően társadalmi és társadalompolitikai kategória, csak arra a megállapításra juthatunk, hogy akkor elfogadható a közbiztonság, ha az állampolgárok többsége elfogadhatónak ítéli, még akkor is, ha egyébként a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények száma egy adott területen statisztikailag és más területetekkel összehasonlítva jónak mondható.

1.2. A bűnmegelőzés feladata és célja

A cél, hogy, egy adott településen az optimálishoz közelítsen a közbiztonsági helyzet, vagyis a lehető legkevesebb – főleg lakosság közeli – bűncselekmény, és kiemelt szabálysértés történjen, s ezzel egy-időben növekedjen a felderített ügyek száma, csökkenjen az áldozattá válás esélye, növekedjék a lakosság biztonságérzete.

1.2.1.1. Az elemzés – értékelés mint a hatékony  bűnmegelőzés alapja

Az elemzésnek és az ezt követő értékelésnek meghatározó jelentősége van a bűncselekmények megelőzésében. Segítségével meghatározható a tevékenység iránya és a prioritások. A jól elkészített értékelésből kiderülnek, és ezáltal meghatározhatók egy adott településre vonatkozó bűnmegelőzési feladatok, akár településrészre, bűncselekménytípusra, napra, napszakra, sőt sértetti réteg- nem- és korspecifikusan is. (Pl.: nincs sok értelme rendőrt, polgárőrt küldeni olyan területre, ahol nem várható bűncselekmény, vagy nincs értelme, olyan helyen a gépkocsik védelméről beszélni, ahonnan nem lopnak autót stb.)

1.2.1.4. A bűnmegelőzés hatása a rendőri munka színvonalára és a közbiztonságra

A jól szervezett, a súlypontokat optimálisan meghatározó, széles szakmai és társadalmi erőket megmozgató bűnmegelőzési munka nagymértékben teheti hatékonyabbá, minőségileg jobbá a rendőrség alapfeladatainak ellátását, hiszen ha csak statisztikailag vizsgáljuk a kérdést, könnyen belátható, hogy ha kevesebb a bűncselekmény, vagyis kevesebb cselekmény vár felderítésre, akkor az ugyanolyan szakmai kvalitásokkal rendelkező rendőri szakemberek, ugyanannyi idő alatt – arányaiban – több bűncselekményt tudnak felderíteni. Megfordítva: egy nyomozó, egy adott idő alatt csak egy adott mennyiségű bűncselekményt képes feldolgozni, és eredményesen befejezni. Ha erre az adott időre kevesebb bűncselekmény jut, akkor ennek arányában nagyobb a felderítés százalékos aránya.

A fentiekből következik az a tény is, hogy, ha arányosan több bűncselekményt derítenek fel, akkor relatíve és nominálisan is nő a bűnöző lebukásának veszélye, vagyis a bűncselekményeket elkövetők körében „veszélyes területnek” minősül a környezet. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ebben az esetben nem a polgár biztonságérzete csökken, hanem a bűnözőé, és ez tovább csökkenti a bűncselekmények számát az adott területen, településen. Mindez együtt jó eséllyel vonja maga után az adott terület, település lakóinak pozitív közbiztonság-ítéletét, vagyis elmondható a településről, hogy közbiztonsága jó.

1. 3. A bűnmegelőzés társadalmasításából adódó feladatok

Kijelenthető, hogy a hatékony bűnmegelőzés alapvetően társadalmi feladat, de ez nem azt jelenti, hogy a rendőrség nélkül működőképes lehet. Ennek oka – többek között -, hogy a rendőrségnek van igazi rálátása a település közbiztonsági helyzetére, bűnügyi fertőzöttségére, a jellemző bűncselekménytípusokra, módszerekre, elkövetői körökre, továbbá ugyanilyen rálátása van a közlekedés helyzetére is. Röviden: a település rendőrsége az, amely meg tudja határozni a megelőzés irányát, és az adott területen a módszerét is, valamint a rendőrség tudja a kellő információkkal ellátni a lakosságot és az önkormányzatot is. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségnek katalizátorként kell működnie.

1.3.1. A megelőzést szolgáló információk

A bűnmegelőzés társadalmasítását, vagyis a lakosság bevonását a bűncselekmények megelőzésébe, akkor lehet elősegíteni, ha a településen élő lakosság a megfelelő információk birtokában van. Feladata tehát a rendőrségnek, és az önkormányzatnak, alapvetően a képviselőknek, hogy ezeket az információkat eljuttassák a lakossághoz. Ezek az alapinformációk a következők:
A veszély- és védekező tudatformálásához, valamint a szituációs bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetek (kiemelten a polgárőrség) munkájához:

- bűnügyi és közbiztonsági helyzet rendszeres értékelése, a bűncselekmények alakulása,

- a bűnügyi fertőzöttség alakulása a település körzeteiben, hely, módszer – és bűncselekménytípus-specifikusan és értékközléssel kiértékelve,

- a baleseti helyzet, és a közlekedés neuralgikus pontjai,

- kiemelt szabálysértések, területenkénti megoszlása

Az áldozattá válás megelőzéséhez, valamint az értékarányos vagyonvédelmi szemlélet kialakításához:

- a helyes sértetti magatartásformák terjesztése,(konkrét példákon keresztül)

- az elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi eszközök ismertetése,

A társadalmi bűnmegelőzési módszerek elterjesztéséhez:

- a polgárőrség jelentősége,

- a Szomszédok Egymásért Mozgalom jelentősége.

1.3.2. Az információ közlésére és közvetítésére szolgáló lehetőségek

Az információkat nem elég összegyűjteni, feldolgozni, azoknak el kell jutniuk a megfelelő célcsoporthoz. Ennek érdekében ki kell használni minden lehetséges és törvényes eszközt.

A média

- az országos írott és elektronikus média, 

- a helyi újságok, rádiók, televíziók

- az Internet.

A helyi lehetőségek

- önkormányzati képviselőkön keresztül,

- lakossági fórumokon, társasházi közgyűléseken,

- a társadalmi szervezeteken keresztül

- bűnmegelőzési-és közbiztonsági szolgáltató és információs központ működtetésével

1.4. Összefoglalás

A fentiek alapján meghatározható a bűnmegelőzés fogalma:

A bűnmegelőzés külső – rendészeti és társadalmi - beavatkozás annak érdekében, hogy általában és/vagy egy lokális területen belül, csökkenjen a lakosság-közeli bűncselekmények és kiemelt szabálysértések száma, javuljon a közlekedés biztonsága, legyen elfogadható a közterületek rendje, csökkenjen az áldozattá-válás veszélye, valamint növekedjék az állampolgárok biztonságérzete, ugyanakkor emelkedjék a felderített bűncselekmények száma.

Meghatározható a bűnmegelőzés célja:
Általános célok:
- a bűnalkalmak csökkentése,

- a lebukás veszélyének növelése,

- az élet- a testi épség- és a vagyonvédelmi tudatformálás,

- a helytelen sértetti magatartásformák feltárása és azok lehetőség szerinti korrigálása. (Ideértve a közlekedés, és a köztisztaság fogalmát is.)

Megállapítható, hogy a hatékony bűnmegelőzés nem képzelhető el:

- az adott település, és/vagy településrész bűnügyi, közlekedési, szabálysértési helyzetének, fertőzöttségének folyamatos elemzése és értékelése nélkül,

- az adott település és/vagy településrész lakóival, hivatalos és társadalmi szervezeteivel történő együttműködés nélkül,

- a média segítsége nélkül.

A bűnmegelőzés, mint a közbiztonság megteremtésének alapja

A kerület elfogadható közbiztonsági helyzete csak és kizárólag a hatékony és minden érintett által összehangolt megelőzési munkával érhető el.  E megelőzési munkának ki kell terjednie minden olyan területre, amely befolyásolja a kerület lakóinak közbiztonság-érzetét. A közbiztonságot (közbiztonság-érzetet) legjobban befolyásoló tényezői között a legalapvetőbbek:

- a kerület bűnügyi és közlekedés-biztonsági helyzete,

- a közterületek rendje és tisztasága,

- a tűzvédelem,

- a katasztrófavédelmi felkészülés helyzete.

Ezen összetevők közül a legfontosabb a kerület bűnügyi és közlekedés-biztonsági helyzete, hiszen – szerencsére – tűzeset és árvíz sokkal ritkábban történik, mint bűncselekmény. Ebből következően, nem vitatva a többi biztonság-érzetet befolyásoló tényezőnek fontosságát, a bűn- és baleset-megelőzési munkát célszerű előtérbe helyezni, különösen azért, mert ezen a téren – különösen az együttműködések terén - vannak még olyan „fehér foltok”, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy a kerületben a polgárok közbiztonság-érzete javuljon, illetve az optimálishoz közelítsen.

2.1.1. A szituációs bűnmegelőzés és ezek módszerei

A szituációs bűnmegelőzés három fő pilléren nyugszik:

a.) Fokozott rendőri jelenlét
A polgárok biztonságérzetét növeli, továbbá a bűn-és baleseti alkalmak hatékony csökkenését idézi elő, ha a közterületeken minél több egyenruhás rendőr teljesít szolgálatot.
b.) A kerületi polgárőrségek aktív jelenléte
A polgárőrségek fő feladata lapvetően a bűnmegelőzés, és főleg a közterületi, illetve a közterületről elkövetethető bűncselekmények megelőzése. A polgárőrségek rendszeres és demonstratív járőrtevékenysége komoly visszatartó erő. (A polgárőrségekkel, később külön fejezetben foglalkozik az anyag)
c.) A SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom)
A SZEM egy speciális megelőzési módszer, amely – ha jól működik – szinte lehetetlenné teszi az egy adott utcában, vagy háztömbben, valamint ezek környékén a – főleg vagyon elleni – bűncselekmények elkövetését. E megelőzési módszer ellentétben az előző kettővel abszolút statikus, kizárólag egy háztömb vagy egy utca figyelését oldja meg, ugyanakkor a legkevesebb anyagi és technikai eszközt igényli. Kizárólag megfigyelésre és jelzésadásra szorítkozik, ezáltal minden ott lakó részt tud benne venni. A beavatkozó erő a rendőrség, vagy a polgárőrség. A bűncselekmények megelőzésén kívül nagy előnye, hogy komoly közösségteremtő hatás, ami természetesen visszahat az eredeti cél elérésére, ugyanis minél nagyobb a közösségi összefogás, annál hatékonyabb a bűnmegelőzés is. 
A rendőrség és a polgárőrség munkáját koordinálni szükséges annak érdekében, hogy mindenki a „helyére kerüljön”. Fokozni kell a rendőr-polgárőr közös járőrszolgálatot is, ezzel ugyanis több helyszínre kerülhet egyenruhás rendőr.

2.1.2. A közbiztonság és a kommunikáció
Az eredményes bűnmegelőzés érdekében az önkormányzat kiemelten illetékes irodái, a  közterület-felügyelet, a Gyámügy, a Családsegítő szolgálat, az egészségügyi és a kulturális intézmények folyamatosan kell, hogy kommunikáljanak, és együtt kell működniük egymással továbbá:

a.) a lakossággal,

b.) a polgárőrségeken kívül azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek az ifjúságvédelemmel, a kábítószer-megelőzéssel, a baleset-megelőzéssel, korosztály-rehabilitációval foglalkoznak. 

c.) az alsó- felső- és középfokú oktatási intézményekkel,

d.) a vállalkozókkal,

e.) a pénzintézetekkel,

f.) a szállodákkal, idegenforgalmi irodákkal,

g.) a biztonsági és biztonságtechnikai cégekkel,

h.) a helyi és országos elektronikus és írott sajtóval.

2.1.2.1. A lakossággal történő kommunikáció és együttműködés

Abból kiindulva, hogy a bűnmegelőzés eredményessége, ezáltal a közbiztonság minősége alapvetően a lakosságon múlik, folyamatosan tájékoztatni kell a kerület bűnügyi és közbiztonsági helyzetéről. Ennek érdekében:
- havonta egyszer nyilvánosságra kell hozni a került bűnügyi, közbiztonsági statisztikáját, hely és bűncselekménytípus-specifikusan.

- lehetőség szerint részt kell venni a társasházak közgyűlésein, ahol tájékoztatni kell a polgárokat az adott környék közbiztonságáról, közlekedési helyzetéről, népszerűsíteni kell a SZEM-et, valamint a különböző vagyonvédelmi rendszereket. (Nem cégszinten. Csak módszerben!) Az áldozattá válás megelőzésének érdekében fel kell hívni a lakók figyelmét a helyes magatartásformákra. És nem utolsó sorban ismertetni kell a rendőrség eredményeit is.

2.1.2.2. A társadalmi szervezetekkel történő kommunikáció és együttműködés

A kerületben számos olyan társadalmi szervezet működik, amelyek – bár nem kifejezetten a bűn megelőzését és a közbiztonság megszilárdítását tűzték ki célul, de tevékenységük szorosan kapcsolódik hozzá. Ezek a szervezetek sokat segíthetnek az önkormányzat, a rendőrség és a polgárőrség nevével fémjelzett közbiztonsági és bűnmegelőzési programjának végrehajtásában. A közös információcsere, a közös, pl.: felvilágosító munka, részint szakmailag erősíti mindkét fél munkáját, részint tehermentesítheti is egymást.

2.1.2.3. Az önkormányzat kommunikációs és együttműködési feladata

Az önkormányzatnak általában, de a bűnmegelőzési munka érdekében kiemelten kell együttműködnie a rendőrséggel, illetve a rendőrség egyes szakágazataival és a polgárőrséggel, az önkormányzat által meghatározott feladatok végrehajtásának érdekében.
Az önkormányzati törvény 8.§.-a ugyan az önkormányzat alapfeladataként határozza meg a „…település közbiztonságáról történő gondoskodást”, lényegében azonban ennek tartalmát nem fejti ki. Ugyanakkor a törvény e szakaszára hivatkozva megvan a kerületi rendőrség és önkormányzat közötti együttműködés jogi alapja, sőt az önkormányzati anyagi-technikai támogatást is az Ötv. e szakasza alapján lehet törvényesen elfogadni. Az önkormányzat által létrehozott közalapítványtól ugyanezen szakasz alapján fogadható el bármilyen juttatás, támogatás! Ez törvény, s mint magasabb szintű jogszabályt nem írhatja felül sem kormányrendelet, sem miniszteri rendelet.)
Az anyagi-technikai jellegű támogatáson kívül azonban további együttműködésre is szükség van annak érdekében, hogy a kerület közbiztonsági színvonala az átlagnál magasabb szinten legyen biztosítható. (Az önkormányzat ennek érdekében nyújt támogatást, tehát minden forintért vagy eszközért, amit a rendőrségnek és a polgárőrségnek átad, joggal várja el-e „szolgáltatást”.)
A közbiztonság-érzet többek között függ a közterületek rendjétől is. Ezért lényeges a közterület-felügyelettel együttműködni. (Ez persze feltételezi, hogy van is közterület-felügyelet) A felügyelők napi munkája mellett olyan információkhoz is jutnak, amiket a rendőrség és az önkormányzat illetékes hatósága fel tud használni megelőző munkájában.
Jól bevált módszer a közös járőr is. Ez nem csak bűnmegelőző hatású, hanem kihatással lehet a közlekedés-biztonságra is.

A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem.

Ahhoz, hogy ez nagyobb hatásfokkal tudjon működni, elengedhetetlen a célcsoportok helyének, megoszlásának, valamint veszélyeztetettségi fokának meghatározása. Ezért szükséges a Családsegítő Szolgálat, a Gyámügyi Iroda, és az oktatási ügyekkel foglalkozó iroda együttműködése egymással és a rendőrséggel, továbbá a polgárőrséggel, valamint a megelőzésbe bevonható egyéb szervezetekkel. (Alapítványok, segélyszervezetek, korosztályos rehabilitációs szervezetek, egyházak.) Az együttműködés lényege, az információcsere, valamint a cselekvési programok összehangolása. (Jelenleg pl.: az iskolai gyermekvédelmi felelősi intézmény nem igazán hatékony)

A közbiztonság-érzet szintén nem elhanyagolható összetevője a közlekedés helyzete és állapota. Fontos tehát együttműködni a rendőrség közlekedési szakszolgálatával. A közös gondolkodás pontosabban tárná fel a kerület közlekedés-biztonsági helyzetét, segítséget nyújthatna a kerület közlekedés-szervezésének optimalizációjához.

Célszerű bűnmegelőzési-és közbiztonsági szolgáltató és információs központot is üzemeltetni.

2.1.2.4. Az alsó-, felső- és középfokú oktatási intézményekkel történő kommunikáció és együttműködés

Nélkülözhetetlen elem az iskolákkal történő folyamatos párbeszéd, valamint az iskolák rendszeres látogatása, a fiatalokkal történő eszmecsere és rendszeres a találkozások.

Elengedhetetlen a rendszeres információcsere az önkormányzat és a rendőrség bűnmegelőzési szakemberei és a pedagógusok – kiemelten a gyermekvédelmi felelősök – között.

Az általános iskolák mellett fontos a középiskolákkal is többet foglalkozni, részint, mert a trend azt mutatja, hogy a középiskolás korosztályból kerülnek ki a fiatal bűnelkövetők, és náluk vetődik fel leginkább a kábítószerveszély is, részint a rendőri pályára irányítást is ebben a korosztályban érdemes végezni.

2.1.2.5. A  vállalkozókkal történő kommunikáció és együttműködés

A kerületi vállalkozókkal kialakítandó kapcsolatnak igen hasznos eredménye lehet.

A vállalkozók érdeke, hogy olyan helyen dolgozhassanak, ahol vállalkozásuk biztonságosan működik, alkalmazottai biztonságban érzik magukat. A kerület vállalkozói joggal várják el ezt a biztonságot. Ennek érdekében akár anyagilag, akár technikailag is támogatnák a munkánkat. Ezen felül a – különösen a külföldieket foglalkoztató - vállalkozók fontos és használható információkkal tudnak szolgálni. 

Érdemes egy évben legalább egyszer „Vállalkozói fórumot” szervezni, különösen az építőipari és útépítési, valamint a hírközlés-telepítési vállalkozók körében.

2.1.2.6. A pénzintézetekkel történő kommunikáció és együttműködés

A pénzintézetek biztonsági szolgálatainak figyelmét fel kell hívni az új elkövetési módszerekre, a videó-rögzítés helyes alkalmazására.

Évente egyszer konferenciát kellene szervezni ezekben a biztonságtechnikai témákban.

2.1.2.7. A  szállodákkal, idegenforgalmi irodákkal történő kommunikáció és együttműködés

Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája volt, hogy megnövekedtek a szállodákban és a szállodák parkolóiban elkövetett bűncselekmények. Általában ezek a cselekmények megelőzhetők lennének, ha a szállodai biztonsági rendszerek az elvárásoknak megfelelően működnének. Ezért lenne szükség, arra hogy a szállodák biztonsági szakembereivel konzultáljunk a helyes és célravezető biztonsági intézkedések megtételéről, a technikai eszközök helyes használatáról.

2.1.2.8. A biztonsági és biztonságtechnikai cégekkel történő kommunikáció és együttműködés

Törekedni kell arra, hogy tanácsadásaink alkalmával minél színesebb palettát tudjunk a polgárok részére nyújtani, ezért minél több ilyen céggel érdemes felvenni a kapcsolatot.  De csak a szakmailag és „bűnügyileg” ellenőrzött cégek lehessenek partnereink. (Csak a MABISZ minősítés ne legyen elég)

2.1.2.9. A helyi elektronikus és írott sajtóval történő kommunikáció és együttműködés

Talán a legfontosabb, hogy a sajtóval jó, kiegyensúlyozott és napi kapcsolatot alakítsunk ki. A felmérések azt bizonyítják, hogy a hozzáférési lehetőséggel rendelkezők jelentős hányada nézi a helyi televíziók adásait, és a település minden lakójához eljut az esetlegesen megjelenő önkormányzati újság is. Az adott önkormányzat e három sajtóorgánumon keresztül tudja eljuttatni lényeges információit, bűnmegelőzési tanácsait a kerület polgáraihoz.

Ki kell használni az Internet adta lehetőségeket. Érdemes települési  honlapot is fejleszteni. Indítani kell egy „Megelőzési oldalt, amely tartalmazza a rendőrség, a polgárőrség megelőzési híreit, módszereket, és egy nyílt fórumot is.

Diavetítő
Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...